McCabe és Mrs. Miller (McCabe & Mrs. Miller)

 

"- Figyeljen ide, Mr. McCabe!
  Kurva vagyok, és értek a kuplerájokhoz.
- Azt tudom, hogyha nyitna egy házat,
  jó sok pénzt söpörne be vele."

Egy isten háta mögötti bányászvároskában járunk. Mocskos, sáros utak, kezdetleges viszonyok (a lakosok nemigen fürdenek) uralkodnak a helyen. Szórakozás nemigen akad, a férfiak - ha nem a bányában robotolnak - a kocsmában ülnek, isznak és kártyáznak, beszélgetnek. Ide érkezik a McCabe (Warren Beatty), aki egy kuplerájt kíván nyitni a városkában. McCabe jól csavarja a szót, egy pillanat alatt mindenkit megnyer az ügynek, és mellesleg szép hasznot húz a dologból. Azonban nem sokkal utána Mrs. Miller is településre érkezik, aki ráveszi a férfit, hogy társuljon vele. Ez nem lesz nehéz, mivel az asszonynak kisújában van a szakma, és ötleteivel jelentősen megnöveli a bevételeket. Minden megy is a maga  útján, de egy nagy cég fel akarja vásárolni hőseink vállalkozását, s ennek bizony a jó szó után fegyverrel próbálnak érvényt szerezni. Robert Altman filmje formabontó western, nem hiába 1971-ben készült. 

 

Egyszerre törekszik realizmusra a mindennapi élet apró mozzanatait bemutatva, ugyanakkor valamiféle álomszerű költőiség is jellemző rá. Ez a líraiság elsősorban Zsigmond Vilmos briliáns fényképezésének, és Leonard Cohen finom zenéjének köszönhető. A cselekmény nagyon lassan bontakozik ki, s fokozatosan válik egyre drámaibbá. Altman hősei is jócskán kilógnak a tipikus western-hős kategóriából. McCabe egy piperkőc, alapvetően gyáva figura, aki az ellenfél megjelenésekor hipp-hopp elveszti tekintélyét. Alapvetően egy ártalmatlan fickó, aki sok pénzt szeretne keresni. Mrs. Miller nem egy szentéletű asszony, és szintén a nagy haszon a legnagyobb gondja. A bordélyházat irányító hölgy karaktere nem csupán azért érdekes, mert egy tipikusan akkori női karriert példáz, de egyenrangú társa McCabe-nek, sőt még ravaszabb is nála. Ez a két haszonleső ember felvirágoztatja a várost - fürdőt is építettnek, hogy a bányászok tisztán látogassák a kurtizánokat. McCabe és Mrs. Miller ráadásul egyre közelebb kerül egymáshoz, de románcuk a tragikus végkifejlet miatt nem teljesedhet ki. 

A leszámolás szintén rendhagyó - McCabe kétségbeesett bujkálás közepette lesből végez ellenfeleivel. Ennek ellenpontja, hogy a szedett-vetett közösségnek együttesen sikerül eloltania a kigyulladt templomot. A szerencsejátékos elbukik, de a közösség győz. Az összes hősi toposz a porba hull, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy főhőseink negatív hősök lennének. Inkább esendő ügyeskedők, akik csak jól akarnak élni, hiszen ez Amerika, a villámgyors profitszerzés hazája. Lehet hogy az, de az erősebb diktál... Szép, lírai dráma a gyors meggazdagodásról, az USA születéséről, és a farkastörvényekről...